Eredettörténet - A pompás lovak
A legtöbb pompás ló a játékban görög eredettel büszkélkedhet. De nyilván a játékban szereplő pompás ló sereget nem lehet a görög istenekről megmintázni, mert egészen egyszerűen túl sok a ló, görög isten pedig – egészen hihetetlen, de – erre a célra, ilyen sűrű megjelenéssel, túl kevés. Plusz valljuk be: nem is lenne túl izgalmas a dolog :)
Lássuk, ki kicsoda is valójában.
Lássuk, ki kicsoda is valójában.
Görög lovak
Az összes szélló ide tartozik: a legtöbb ló egy-egy szél isten megfelelője (véleményem szerint azért van köztük olyan, akik kitalált széllovak). Ezen kívül görög eredetű még: Baliosz, Xanthosz (nálunk nem létezik még ez a ló, de Karácsonykor beválasztható), Arion, Krőzus. Viszont vannak érdekes összefüggések a játékban szereplő lovak között. Először arra gondoltam, hogy elmesélném a lovak történetét, de a görögök mitológiája nagyon hosszú és legalább annyira zavaros is. Így csak az érdekességeket emelném ki.
- Akhilleusznak a görögök legnagyobb hősének két halhatatlan lova volt: Xanthosz és Baliosz. Ők nyugati szélnek, Zephirnek a fiai az anyjuk Podarge, a hárpia. Egy másik verzió szerint, pedig Zeusz az apjuk.
- Nótusz vagy Notosz a görög mitológiában a déli szél istene, Éósz és Asztraiosz fia, Boreász, Eurosz, Zephírosz, Phószphorosz és számos csillag testvére. Viharos, esőt hozó szél volt, aki a hajósokat különösen veszélyeztette, főleg akkor, ha összeütközött testvérével, Boreásszal.
- Boreász Éósz és Asztraiosz fia volt, és Zephírusz, Eurosz és Nótusz testvére. Ismert volt, hogy Boreásznak volt tizenkét gyönyörű kancája, amelyekkel olykor végigpásztázta a környéket. A szilaj paripák vadak voltak, de hatalmas robajukkal úgy söpörtek végig a szárazföldön, hogy nem taposták le a gabonát vagy bármi mást.
- Arion egy olyan isteni tenyésztésű hallhatatlan ló, aki rendelkezett a beszéd képességével. Ariont Poszeidón nemzette csődör alakjában. Több vers szól róla, az egyik verzió szerint pedig Gaia az anyja.
- Krőzus legendásan gazdag uralkodó volt az ókorban, szintén görög, habár az eddigiektől eltérően nem isten, hanem létező személy, Hérodotosztól ismerhetjük - ő volt az első, aki "valódi" pénzt, ezüst/aranyérméket használt.
Naprendszer lovak
A naprendszer lovak első ránézésre nem tűnnek istennek, pedig azok: a rómaiak egy az egyben átvették a görög mitológiát, de a neveket lecserélték és a görög nevek helyett bolygók neveit használták. Így lett Zeusz Jupiter, Poszeidón Neptunusz és így tovább. A végeredmény ez lett:
- Merkúr: A római mitológiában a kereskedelem istene. A rómaiak Hermésszel azonosították, aki a görög mitológiában az istenek követe, az utasok oltalmazója, a holt lelkek vezetője.
- Vénusz: A római mitológiában a kertek istennője. Aphroditéval azonosították, aki görög mitológiában a szépség és a szerelem istennője.
- Mars: Itália és Róma egyik legrégebbi istene. A római mitológiában Mars (görögöknél Arész) hadisten, akinek a városfalakon kívül, a Mars-mezőn emeltek templomot, mivel fegyveres hadak nem vonulhattak be a város területére. Neki szentelték a március hónapot, azaz a régi kalendárium első hónapját, amikor a télűző szertartásokat végezték.
- Jupiter: A római mitológiában Jupiter az ég, a nappali világosság, a vihar istene, az istenek királya, akit a görög Zeusszal azonosítottak. Zeusz a görög mitológiában a legfelsőbb istenség, az istenek és emberek ura, az olümposzi isteni család feje; nevének jelentése "fényes égbolt".
- Szaturnusz: Az egyik legősibb római isten. A vetés, a vetőmag istene, a könyörtelen idő jelképének tekintették. A görög mitológiabeli titánnal, Kronosszal azonosították; aki apját Uránoszt megcsonkítva, feleségül véve saját leánytestvérét Rheiát került az égi trónra; és akinek azt jósolták, hogy egyik fia fogja megfosztani a trónjától. Ezért valamennyi gyermekét alighogy megszülettek sorjában lenyelte, így akarván elkerülni a jóslat beteljesülését. Rheia azonban kijátszotta Kronoszt: megszülte legkisebb fiát Zeuszt, de egy bepólyázott követ adott át férjének. Zeuszt egy Kréta szigeti barlangban felnevelték, majd felnőve legyőzte apját, megmentette testvéreit.
- Uránusz: A görög mitológiában az eget megszemélyesítő isten, Gaia-Földanya férje, az első, legősibb istennemzedék képviselője. Kronosz (Szaturnusz), a titánok és a küklopszok apja.
- Neptunusz: Az egyik legősibb római isten. A provinciákban a helyi víz- és tengeristenekkel tartották azonosnak. A görög Poszeidónnal azonosították, aki a görög mitológiában az egyik olümposzi főisten, a tenger királya, Kronosz és Rheia egyik fia, Zeusz fivére.
- Plútó: A görög mitológiában Hadész istennek, az alvilág urának egyik elnevezése.
Norvég lovak
Igen! Egy-két lovunk a norvég mitológiából eredeztethető. Ezek pedig a Greyfellek és Szleipnir. A Greyfell ismertebb neve Grani és Szleipnir leszármazottja, a hős Sigurd lova.
Szleipnirt pedig Odin maga lovagolja, ámde az anyja maga Loki. Nem tévedés, a bajkeverés istene szülte Szleipnirt, a nyolclábú lovat, aki olyan gyors, hogy földön, vízen és levegőben is tud vágtázni, valamint a Valhallába (a csatában elesett hős harcosok Mennyországába – csak csatában elesve juthatott ide az ember) is ő viszi az elesett harcosokat. A jósnő, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja Svadilfari, egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épít egy erődöt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül hogy felépítse az erődöt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennőt kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erős volt és az ő segítségével úgy nézett ki, hogy az óriásnak mégis sikerülni fog. Az istenek kezdtek nyugtalankodni, és elküldték a ravasz Lokit, hogy valamiképpen hátráltassa az óriást. Loki egy gyönyörű szürke kancává válik, elcsábítja Svadilfarit a gazdájától és hagyja, hogy a mén meghágja. Loki hamarosan megszüli a varázslatos csikót, Szleipnirt. Az óriásnak, lova nélkül, nem sikerül időben elvégezni a feladatát. Loki visszaalakul embernek és a lovat (Szleipnir) később Odinnak adja.
Szleipnirt pedig Odin maga lovagolja, ámde az anyja maga Loki. Nem tévedés, a bajkeverés istene szülte Szleipnirt, a nyolclábú lovat, aki olyan gyors, hogy földön, vízen és levegőben is tud vágtázni, valamint a Valhallába (a csatában elesett hős harcosok Mennyországába – csak csatában elesve juthatott ide az ember) is ő viszi az elesett harcosokat. A jósnő, Sigrdrivomal szerint Odin rúnákat faragott Szleipnir fogaira. Szleipnir apja Svadilfari, egy hegyi óriás (Bergrese) hatalmas fekete ménje. Ez az óriás felajánlotta, hogy épít egy erődöt az istenek otthona, Asgard körül. Ha sikerül hogy felépítse az erődöt egy szezon alatt, fizetségként a Napot, a Holdat és feleségnek Freyja istennőt kérte. Az istenek nem hitték, hogy meg tudja csinálni, és elfogadták a követeléseit. De Svadilfari erős volt és az ő segítségével úgy nézett ki, hogy az óriásnak mégis sikerülni fog. Az istenek kezdtek nyugtalankodni, és elküldték a ravasz Lokit, hogy valamiképpen hátráltassa az óriást. Loki egy gyönyörű szürke kancává válik, elcsábítja Svadilfarit a gazdájától és hagyja, hogy a mén meghágja. Loki hamarosan megszüli a varázslatos csikót, Szleipnirt. Az óriásnak, lova nélkül, nem sikerül időben elvégezni a feladatát. Loki visszaalakul embernek és a lovat (Szleipnir) később Odinnak adja.
Szleipnir azonban nem Loki egyetlen gyermeke: testvérei a nagy és rendkívül erős farkas, Fenrir (Fenrisulven), és Jormungandr (Midgard kígyó), amely egyre növekszik, amíg körbe nem éri a földet. Van egy nővére is, Hel, aki szépséges az egyik oldalán, de élettelen, mint egy halott a másikon. Szleipnir találkozik féltestvérével az alvilágban, ahova Odin száműzte azt, hogy a holtak úrnője legyen. De Fenrir farkas (Fenrisulven) megöli Szleipnirt és elnyeli őt Odinnal együtt, az utolsó csatában az istenek és a sötétség erői között (Ragnarök). Ez egyben a világ végét jelenti, Fenrir utasítja Hatit, a Hold farkas alakú üldözőjét, hogy nyelje el a Holdat, és testvérét Sköllt hogy nyelje el a Napot.
Egyiptomi lovak
Ugyan még csak egy egyiptomi pompás ló van a játékban, de az előre jelzések szerint sorozat lesz belőlük, illetve Ozirisz alapja is egy isten.
Az Ozirisz-mítosz az egyik legjelentősebb és legrészletesebb ókori egyiptomi mítosz. Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának a meggyilkolásáról és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth megölte, és elfoglalta trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, akit sokáig rejtegetett Széth elől; ő volt Hórusz, ki felnőve szembeszállt Széth-tel és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz közti konfliktusról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében, egyben pontos jellemzést ad a főszereplő istenek személyiségéről, akik kultuszának számos eleme ebből a mítoszból ered.
Az Ozirisz-mítosz az egyik legjelentősebb és legrészletesebb ókori egyiptomi mítosz. Ozirisz istennek, a legenda szerint Egyiptom egyik első uralkodójának a meggyilkolásáról és fia, Hórusz bosszújáról szól. Oziriszt testvére, Széth megölte, és elfoglalta trónját. Ízisz, Ozirisz testvére és felesége gyermeket szült, akit sokáig rejtegetett Széth elől; ő volt Hórusz, ki felnőve szembeszállt Széth-tel és hosszú küzdelem után legyőzte. A mítosz fontos szerepet tölt be az egyiptomiaknak a királyságról és a trónutódlásról, a rend és káosz közti konfliktusról, illetve a halálról és a túlvilágról alkotott elképzelésében, egyben pontos jellemzést ad a főszereplő istenek személyiségéről, akik kultuszának számos eleme ebből a mítoszból ered.